ozekifutó

Sok szerencsém nem volt a sportfogadáshoz, talán nem is totóztam soha. A "Lovi" nekem vidéki gyereknek egy egzotikus csoda volt, talán, néha-néha feltűnt egy-egy filmben, olvastam róla, de igazán semmi fogalmam nem volt róla. A lovakat viszont nagyon szeretem, előttem is megmagyarázhatatlan okokból. Városi panelban nőttem fel, soha nem láttam lovat, viszont tisztán emlékszem, milyen volt, mikor nagyanyámékhoz speniterrel meghozták a szenet. Akkor, egy körre, míg az utcában megfordult, felülhettem a bakra, a kocsis mellé, és én megbabonázva bámultam a két ló barnán hullámzó hátát, a megfeszülő izmokat. Később, ahogy lehetőségem akadt, meg is tanultam lovagolni, de a lóversennyel csak ennyi kötött össze, semmi több. Egyszer, egy budapesti kirándulásba viszont belevettem a Kincsem parkot, kíváncsi voltam a világára. Érdekes volt a sok gyönyörű ló és a rengeteg üvöltő ember, de nem igazán értettem belőle semmit, egy furcsa, sokszínű állatkert volt számomra, egyszer ezt is megnéztem, oké. Nem szerettem bele, ez már nem a világom.

Aztán feltűnt egy gyönyörű filmben ez a lóverseny-téma újból. A "Sose halunk meg" megragadó, központi figurája, Gyuszi bácsi, a vállfa árus sodró lendülete, ahogy magabiztosan átviharzik a filmen és könnyedén átlép minden felmerülő nehézségen, minden problémát megold, ez nagyon tetszett. És, a filmben többször is elhangzik a tuti befutó tippje : 2-9-11, Sóhaj, Szobaasszony, Fárosz hármas befutója, ami boldogságot hozhat. A számsor be is jön, a főhős nyer és meghal. Ilyen happy end-et még nem láttam, mikor mindenki sír a végén...

Életem egyik mélypontján sokat beszélgettem egy kineziológus-coach-csal, aki mára kedves ismerősöm lett, és ő említett bizonyos sors-számokat, amik meghatározzák az életünket. Nekem a 2, a 9 és a 11. Akkor fel sem tűnt, csak egy későbbi Google-kutatás során derült ki, hogy bizony, nekem itt a filmbéli számok köszönnek vissza.

Nagyon aztán nem is foglalkoztam ezekkel, csak később, egy év múlva, mikor egy futóversenyen vettem részt. Igen én futottam a lovak helyett - a lóversenypályán. Nagy terveim voltak, meg akartam futni a két órán belüli félmaratont. Sajnos a sok jég, latyak és a saját hebehurgyaságom megakadályozott ebben, már a felénél láttam, hogy nem fog sikerülni, elfáradtam, mégis, csak valahogy, de be akartam érni. Kicsit bosszús is voltam. Nagy nehezen beértem. És megkaptam az időeredményem : 2:09:11...