Pár éve, egy barátommal elkezdtem konditerembe járni, hogy ledobjam végre a rajtam lévő sertésjelmezt. Edzés végén mindig volt egy kis "kardió", gépen futkorásztunk. Később vettem egy rendes futócipőt, amit persze ki kellett a szabadban is próbálni, ami annyira megtetszett, hogy azóta már csak a futást nyomom, edzek heti 4-et, és mindenféle versenyekre járok. Bekattantam. És egyvalamire rájöttem : minél hosszabb, annál jobb :-) Fékezhetetlen kreativitásom viszont nem merül ki kizárólag száraz futóadatok tömör prezentációjával. Reneszánsz emberként időnként ellenállhatatlan késztetést érzek más művészeti ágakban való próbálkozásaimat is átpasszírozni a nyájas olvasó érzékszervein. Ám lehet, hogy még így sem sikerül bejutnom a halhatatlanok csarnokába...