Itthon minden úgy van
ahogy hagytam őket
vagy húsz éve -
ahogy fejfák díszítik a temetőket,
könyveim a polcon
jobbra balra dőlnek,
régi ágyamban párnáim
kisírt álom-koncon
marakodva gyűrik egymást...
minden olyan mint rég
csak én nem vagyok itt,
s már soha nem is lehetek
hogy megéljem újra
hogy telifújjam élettel ezeket
a régi kopott, elvérzett,
elcsiszolt emlékeket...
2015.12.26
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.