Az edzésnaptárban 22 km szerepelt, de úgy gondoltam ezt bátran megfejelhetem még 3-mal. Így az új távolsági rekord egy rendes kerek szám :)
Arról nem is beszélve, hogy lazáztam előző héten, az időhiány meg a sok meló nem kedvezett, este meg már soha nincs kedvem lemenni, próbáltam, fáradtan egész más futni. Nekem a reggel jön be, lehetőleg éhgyomorra :)
Terv nem volt,
fussam le azt kész. Ha viszonylag jó tempó lesz, mondjuk 7-en belül, az már jó. Ezek az ismeretlen területre evezések mindig óvatosságra intenek, nem gyártok nagy terveket, legyen meg, oszt örülünk.
Jó hideg volt, 5 fok körül, én sem öltöztem túl magamat, de 1 km után már nem volt rossz. A vádlim jól be volt állva, annak kellet vagy 2-3 kili, mire bemelegedett, onnantól jó volt, semmi panasz. Sapka helyett kendőt tettem, azt a csőformájút, nagyon bevált, könnyű, gyorsan szárad, nem hűti vizesen a fejemet, mint a többi sapka. Ez marad.
Berni jött velem bringával, már az elején rendesen fázott, de elkísért végig, respect. ISO ital nem volt itthon, sima vizet higítottam kis almalével, ez volt a folyadék, banán és csoki a szilárd cucc,plusz egy energiazselé.
Jól haladtunk, most a pomázi bekötőnél még továbbmentünk, a szentendrei kerékpárúton úgy 2-3 km volt a fordulóig. Odafelé 12,5 - teljesen panaszmentes voltam, minden ok. 15-nél aztán bejelzett a térdem (úgy látszik ez má
r így lesz), egy kicsit későbba bokám, szokásos. Ittam, elmúlt, de jött egy holtpont rögtön utána, ami nem pontszerű, inkább rámpa. Evés-ivás után ez is elmúlt, 21-ig jól haladtam, nem estem szét. Utána aztán, mint a merülő akku, meredeken zuhant a teljesítményem, kb 7-es pace-el vánszorogtam, ahogy leértünk a gátról 22 km-nél egy nagyobb, egész bal-lábnyi görcs kerített hatalmába. Gyors vízvétel után jobb lett. Az utolsó kilométeren aztán hazaküldtem a szétfagyott Bernit, én meg egy kicsit erősebb tempóval fejeztem be. Próbáltam visszatornázni 6:30-ra az átlagot, de már nem ment.
Jól elfáradtam, alig éltem a végén, de a nyújtás után valahogy úgy éreztem, hogy lenne bennem még... Azt hiszem, ez is jó dolog, hogy mindig marad bennem egy kis km-éhség :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.