Beszippant a köd
Nem látok sokat
Inkább csak hallok
Elhaló városi zajokat,
Kutyaugatást, zihálást
(Az én lehetek, mert elég erős)
Messze lenn csobban a víz
Kacsák vagy egy kósza evezős
Egyenként tűnnek elő a fák
Majd lassan elenyésznek
A semmi vesz körül s én középen
Egy pontnyi része vagyok az egésznek...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.