ozekifutó

futok, írok, fotózok...

Kezdjük egy verssel…

...mert ez a legkönnyebb.

A versírás jön, ha hívom, 

Csak gondolok rá és segít, 

Ha az ürességgel,  bajjal,  rosszal,  magánnyal, 

Egyedülléttel bajos harcomat vívom.

Felcsatolom papír-pajzsomat, fogom tinta-kopjám

Fejemre könyvet teszek

Nem lesz könnyű küzdelem,

Most a legrosszabbal kell szembenézzek :

Magamat keserű küzdelemre hívom.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ozekifuto.blog.hu/api/trackback/id/tr348100486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Leírás

Pár éve, egy barátommal elkezdtem konditerembe járni, hogy ledobjam végre a rajtam lévő sertésjelmezt. Edzés végén mindig volt egy kis "kardió", gépen futkorásztunk. Később vettem egy rendes futócipőt, amit persze ki kellett a szabadban is próbálni, ami annyira megtetszett, hogy azóta már csak a futást nyomom, edzek heti 4-et, és mindenféle versenyekre járok. Bekattantam. És egyvalamire rájöttem : minél hosszabb, annál jobb :-) Fékezhetetlen kreativitásom viszont nem merül ki kizárólag száraz futóadatok tömör prezentációjával. Reneszánsz emberként időnként ellenállhatatlan késztetést érzek más művészeti ágakban való próbálkozásaimat is átpasszírozni a nyájas olvasó érzékszervein. Ám lehet, hogy még így sem sikerül bejutnom a halhatatlanok csarnokába...

Utolsó kommentek

süti beállítások módosítása