Ajkai hétvége. Futás szempontjából teljesen ismeretlen terep, mint egy verseny :)
Fogalmam sem volt, milyen tempóval kezdjek, így egy kb. kényelmes 6.11-el nyitottam. Hamar észrevettem, hogy az út Ajkarendekig szép csendesen emelkedik, ennek ellenére felküzdöttem 6.00-ra. Majd benn a faluban tanakodás merre, nem volt kedvem visszafordulni már 4 km-nél, így továbbhaladtam Bakonygyepes irányába. Itt volt egy bazi nagy lejtő, itt rendes sebességet gyűjthettem volna, de már a kezdetektől ráfagyott harmat nehezítette a mozgást, csúszkáltam sok helyen, ezért nem vadultam itt se nagyon.
Rövid országúti rész, majd Gyepesen ki a 8-asra egy rövid szakaszon. Itt úgy éreztem magam, mint Vasdinnyei, az eltévedt futó...
Visszafordulás Ajkára, megint egy hosszú, szelíd emelkedős rész, de nem komoly. Végig próbáltam a bicikliúton maradni, még mindig jobb, mint az út szélén. Volt köddarálás, szivárvány, minden. Meg két részeg, lehetetlen volt kiszámítani merre dőlnek, nehéz volt kikerülni :)
A Kórház utcánál telt le a 10, de nem akartam sétálni, hazáig futottam, +700 m. Jó hangulatban ment a mai, a héten szenvedett rövidtávokkal ellentétben most nagyon flottul haladtam, lazán 1 órán belüli idővel. Holtpont, fáradtság, görcs, fájdalom semmi...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.